Varsányi Gyula Népszabadság 2010. augusztus 4.
Jó szándékból nincs hiány, csak a kormányzati pénz hiányzik a Bálint Ágnes Műhely mögül.
Határozzák meg, mennyit kell gyerek- és ifjúsági filmekre fordítani a filmtámogatásból - javasolja Takács Vera, a nemrég alakult Bálint Ágnes Műhely vezetője. A filmalapítványnál nyitott kapukat talál, ám a filmpénzek nagy részét zárolta a kormányzat.
Májusban bontott zászlót a Bálint Ágnes Műhely, amelynek művészeti tanácsában részt vesz a többi között a rendező Ascher Tamás, Szabó István, Rózsa János, az animációs filmes Mikulás Ferenc, a gyerekpszichológus Vekerdy Tamás vagy az MTV egykor nagy hírű gyerekosztályának két jeles alkotója, Kremsier Edit és Takács Vera. „Magyarországon az utóbbi 10 évben nem készült gyerekfilm, a televíziók palettájáról is kikopott a gyerekeknek szánt fikció, így a ma felnövő nemzedék amerikai, japán és konzerv kultúrán nő fel, saját világával, történeteivel nem találkozik" - kezdték bemutatkozó közleményüket a műhely tagjai, amelyből kiderül: határozott lépéseket akarnak tenni annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon.
- Sajnos, Magyarországon általában nincs rangja a gyerekművészetnek, holott a szép vers, a kifinomult forma, a jó zene, no meg az értékes mozgókép rendkívül fontos lenne a tíz év alattiak számára is - mondja a műhely vezetését vállaló Takács Vera. Hozzáteszi, évtizedekkel korábban a Magyar Televízió is ezt képviselte, amikor megrendelőként és önálló műhellyel is támogatta a műfajt. De azt a műhelyt felszámolták, a megrendelések megszűntek. „A gyerekekért nem lobbizik senki" - idéz ennek kapcsán egy évekkel ezelőtt hivatalban levő tévéelnököt. Most viszont a legendás meseíró és gyerekfilmkészítő nevét felvevő Bálint Ágnes Műhely tagjai, akiket az Objektív Filmstúdió támogat, lobbizni fognak. (Bálint Ágnes nevéhez fűződik a Mi újság a Futrinka utcában?, a Mazsola, a Frakk, a Kukori és Kotkoda vagy a Palásthy György által feldolgozott A szeleburdi család című film, egyebek között).
Azzal kezdték, hogy pályázatot írtak ki filmnovellák írására. Meghívottaik között olyan szerzők vannak, mint Egressy Zoltán, Lackfi János, Marék Veronika, Tasnádi István, Tóth Kriszta, Spiró György, Zalán Tibor, Varró Dániel és mások. De nemcsak az ő munkáikat várják a beadási határidőig, szeptember 27-ig, hanem bárki másét, aki gyerekeknek szóló művekkel jelentkezik. Már tucatnyi kézirat érkezett be. A meghívott szerzők közül lesz, aki egy lakóházba költöző érdekes ember utáni gyereknyomozásról, egy zseniálisan hegedülő intézeti fi úról, mese és valóság egymásba bonyolódásáról, koldus és királyfi felcserélődésének mai változatáról vagy a honfoglalás korába történő időutazásról ír történetet.
A legjobb, leginkább megvalósítható filmnovellákból forgatókönyvek készülnek, amelyekkel „bombázni" fogják a filmfinanszírozó szervezeteket. - A filmművészszövetség gyerekszakosztálya az utóbbi években egymás után tette közzé felhívásait a műfaj felélesztésére, eredménytelenül -emlékeztet Takács Vera. - Most olyan alapanyag lesz a kezünkben, amely magában filmvásznat vagy képernyőt követel - fűzi hozzá. Véleménye szerint a Magyar Mozgókép Közalapítványnál meg kellene határozni, menynyi jusson gyerek- és ifjúsági filmekre a filmpénzekből. Néhány napja beszélt erről Kőrösi Zoltánnal, a kuratórium elnökével.
- A Bálint Ágnes Műhely törekvése egybevág a miénkkel - mondja ennek kapcsán Kőrösi lapunknak -, erről nem lehet vita közöttünk. Legfeljebb az a gond, hogy az MMK nem adhat olyan pénzt, amelyet továbbosztanak, tehát nem támogathat intézményt. Konkrét filmtervek megvalósítását viszont igen - teszi hozzá, megjegyezve: az új kuratórium elképzeléseiben is szerepel, hogy bizonyos rendszerességgel külön gyerek- és ifjúságifilm-pályázatokat írjanak ki. Az előzetes tervek szerint már most a nyáron megjelent volna egy ilyen kiírás, ezt azonban el kellett halasztani, mert az idei filmpénzek jelentős részét zárolta a kormányzat.
